Lehet, hogy csak engem zavart meg kezdetekben az, hogy a világ bizonyos területein a bio fogalma egyáltalán nem ismert: annak jelentését az organikus, vagy organic kifejezés fedi le. Így pl. amíg egy németországi, osztrák, vagy  hazai áruház kínálatában bio-, addig egy nagy britanniai, vagy egy egyesült államokbeli áruház polcain organic vagyis organikus terméket kell keresnünk akkor ha vegyszermentes, természeti erőforrások használatát harmonikusan kezelő stb. öko termékhez jussunk.  Vagyis a két fogalom teljes mértékben fedi egymást. Az, hogy melyik elnevezés a találóbb, már szubjektív megfontolás kérdése. 

Ami idehaza még kevésbé elterjedt, az a fair trade és free range termékek megkülönböztetése a nagyüzemi termeléssel előállított élelmiszerekkel szemben. 

A fair trade csak áttételesen kapcsolódik a környezettudatossághoz. Elsősorban a harmadik világból érkező élelmiszereknél fordul elő ez a megjelölés, és arra vonatkozik, hogy akkor, amikor magasabb árat fizetünk egy adott árucikkért, akkor azzal hozzájárulunk a termelő munkás, vagy farmer magasabb béréhez, ezáltal kedvezőbb életfeltételeket biztosítva számára.

A free range főleg a baromfi tojással áll összefüggésben. Bár itthon is találkozhatunk nyomtatott kódokkal az egyes tojásokon, de a mai napig sokan nem tudják mi mit jelent a kódon belül. A 0 kezdetű tojást tkinthetjük a tökéletes bio tojásnak. Ebben az esetben kapirgálós, tápszerrel nem etetett baromfi tojásával van dolgunk. (Sajnos ilyen tojással ritkán találkozhatunk az áruházakban, de még a piacokon se nagyon.)

A 4 az ellenkező pólus: itt nagyjából olyan állattartásról beszélhetünk, mint ahogyan a gépek tartják az embereket a Mátrix c. filmben.

Érdekes tapasztalat, hogy sokszor az 1 kódú tojás Magyarországon beszerezhető, mint a 3 kódú tojás, aminek ekméletileg olcsóbbnak kéne lennie....

Ennek oka talán az lehet, hogy a szabadon engedett csirke kevésbé hajlandó egyforma méretű tojásokat rakni, és nagy a méretbeli különbség az egyes darabok között.